Baranya kulturális és közművelődési szakemberei találkoztak hétfőn a Baranya Megyei Önkormányzat Dísztermében. A Nemzeti Művelődési Intézet által szervezett szakmai rendezvény ezúttal az értékmentés, az értékőrzés és az értéktárak szerepére irányította a figyelmet.

A résztvevőket Nagy Csaba, a Baranya Megyei Önkormányzat elnöke köszöntötte, aki hangsúlyozta: közös feladatunk és felelősségünk, hogy a fiatal generációknak ne csupán bemutassuk, hanem megtanítsuk őket felismerni, megbecsülni és továbbörökíteni közösségeink értékeit.

Amikor értékőrzésről beszélünk, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy elsősorban a múlt felé fordulunk, régi tárgyakat, szokásokat és hagyományokat idézünk fel. Pedig az értékmentés legalább annyira szól a jelenünkről és a jövőnkről, mint a múltunkról.

A felgyorsult, globalizált világban hagyományaink megőrzése egyfajta kulturális önvédelem is. Nagyszüleink tudása, elődeink szokásai, településeink épített és szellemi öröksége mind olyan kapaszkodót jelentenek, amelyek erősítik identitásunkat és közösségeink összetartozását.

Baranya különösen gazdag kulturális örökséggel rendelkezik. A megye sokszínű hagyományai, népszokásai, épített emlékei és kulturális kincsei nemcsak a térség múltját idézik, hanem ma is élő részei a helyi közösségek mindennapjainak.

Ezeknek az értékeknek a felkutatásában, rendszerezésében és megőrzésében kiemelt szerepet töltenek be az értéktárak.

A Baranya Megyei Értéktárat 2013. április 13-án hozta létre a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése. A gyűjtemény jelenleg 88 értéket tartalmaz, amelyek jól tükrözik Baranya kulturális, történelmi és természeti gazdagságát. Közülük több országos és nemzetközi szinten is ismert. A Zsolnay-örökség és a mohácsi busójárás a Hungarikumok gyűjteményében is szerepel.

Az értéktárak azonban nem csupán gyűjtemények. Olyan közösségi kezdeményezések, amelyek segítenek felismerni, hogy a helyben megőrzött tudás, hagyomány és örökség valódi értéket képvisel.

Az értékmentés akkor tölti be igazán küldetését, ha a megőrzött örökség nem csupán dokumentumokban és gyűjteményekben él tovább, hanem a következő generációk mindennapjainak is részévé válik. Ehhez pedig nélkülözhetetlen a kulturális és közművelődési szakemberek, az önkormányzatok és a helyi közösségek együttműködése.