Baranya.hu

Társadalmasítás 2021-27


Tisztelt Partnerünk!

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerint a megyei önkormányzat területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. A törvény alapján a területfejlesztés lett a megyei önkormányzatok egyik legfontosabb feladata. Ez alapján 2012 és 2014 között elkészült a megyére vonatkozó területfejlesztési koncepció és program. A koncepció céljait tekintve 2030-ig érvényes, azonban a 2021-27-es tervezési ciklus előkészítéseként felülvizsgálata, aktualizálása, módosítása szükséges. A program esetében a 2021-27-es időszakra vonatkozó, legfrissebb, aktuális információk alapján történő megújítás szükséges. Továbbá a programozási feladatokhoz kapcsolódó társadalmi, gazdasági, környezeti hatásvizsgálat készítése is szükséges a vonatkozó előírások alapján. A minél szélesebb körű tervezési folyamat megvalósításának érdekében szeretnénk kérni, hogy ismerjék meg az alábbi stratégiai dokumentumokat, tegyék meg az ezzel kapcsolatos észrevételeiket, véleményüket. Minden szakmai anyagot letölthetnek és részletesen véleményezhetnek az egyes dokumentumok után található szövegdobozok segítségével.

A véleményezési határidő: 2021. május 7.

Mondja el Ön is a véleményét! Konstruktív együttműködésüket előre is köszönjük!

Dr. Őri László
elnök

TFProgram

Hozzászólás







Eddigi hozzászólások

Kozármisleny Város Önkormányzata2021-04-23 12:18

"Általánosságban megállapítható, hogy az áttanulmányozott Baranya Megyei Területfejlesztési Program kirekeszti Kozármisleny várost az intézkedések túlnyomó többségéből azáltal, hogy elsősorban a járásközponti városokat jelöli meg az intézkedések területi lehatárolásánál, miközben Kozármisleny az egyetlen város a megyében, ahol folyamatosan és dinamikusan nő a népesség, így hozzájárulhat a megye népességszámának megtartásához, valamint elöregedésének megállításához. Ilyen intézkedések például az 1. táblázatban szereplő tervezett intézkedések között felsorolt 2.4 (Gazdaságfejlesztési infrastruktúra-fejlesztési program, iparterület- illetve ipari park fejlesztés, csarnoképítési program, kapcsolódó közlekedési beavatkozások végrehajtása a járásszékhely településeken) vagy a 4.1 (A hátrányos helyzetű gyermekek oktatásához, neveléséhez, minőségi oktatást támogató kulturális szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítását, társadalmi integrációját szolgáló fejlesztések, speciális nevelési programok támogatása). Sajnálatos, hogy a területfejlesztési program véleményezésből a 7400 lakosú Kozármisleny Város Önkormányzatát a megyei önkormányzat kihagyta. Más megyei területfejlesztési programhoz viszonyítva a Baranya Megyei Területfejlesztési Program nem számol az agglomerációs kisvárosok/települések célzott fejlesztésével, ezen belül is kiemelten a pécsi agglomeráció területfejlesztési igényeivel. Részletesebben: véleményem szerint az élhetőbb települések intézkedései nem elegendőek. Az agglomerációs települések élhetőbbé tételére és a közösségformálásra vonatkozó intézkedések hiányosak ,hivatkozva a 2 ábrában szereplő „Átfogó célok 2030”- ban szereplő célokra (IV. Az élhetőbb települések, élhetőbb közösségek kialakulását szolgáló komplex fejlesztések, egészségtudatosság, és egészségügyi prevenció az egészséges munkaképes társadalom biztosítása érdekében). Az agglomerációban kiemelten kezelendő a népességnövekedésből adódó közszolgáltatások és alapinfrastruktúra kapacitás hiányok kompenzálása- alapoktatás, alapegészségügyi ellátás, helyi közlekedésbiztonság fenntartása, intézményi elérhetőségek, egészségmegőrzés, infrastrukturális kiszolgálás. 2.1.1. II. Átfogó cél: fenntartható, egészséges és megújuló társadalom Fontosnak tartom rögzíteni, hogy a népességcsökkenés és öregedési index negatív mutatóit egyedülállóan kompenzálni (mérsékelni) képes Kozármisleny erősítése is beilleszthető a 4. intézkedések közé. 2.1.3. 2. Gazdasági szerkezetváltó, növekedési centrumtérség Baranya megye központi és keleti részén Fejlesztési tengelyen Kozármisleny rendelkezik népességmegtartó adottsággal és képességgel, ezért itt kell az élhetőséget biztosítani. Javaslom, hogy az 1. táblázatban szereplő tervezett intézkedések között felsorolt 2.6-os intézkedésnél (K+F+I) a Pécsi Tudományegyetemnek székhelyt adó Pécs megyeszékhely közvetlen agglomerációja (Kozármisleny) kerüljön be. Pécs földrajzilag lehatárolt, ezért a megyeközponthoz kapcsolódó Gazdaságfejlesztési infrastruktúra fejlesztési és K+F+I programok a Centrumot érintően szükségszerűen az agglomerációra is ki kell terjeszteni. 3.4 IV. prioritás: Az élhetőbb települések, élhetőbb közösségek kialakulását szolgáló komplex fejlesztések, egészségtudatosság és egészségügyi prevenció az egészséges munkaképes társadalom biztosítása érdekében Az intézkedések (3.4.1) kizárólag a hátrányos helyzetű gyermekekre koncentrál, miközben az agglomerációba költöző új munkaerő és népességszaporulat is igényli a célzott intézményi kapacitásbővítő fejlesztéseket (férőhely bővítéssel, korszerűsítéssel, eszközbeszerzéssel). Ugyanez a probléma a 4.5 intézkedéssel, csak a hátrányos helyzetű térségekre fókuszál, az agglomeráció kimaradt. Az 1. táblázatban szereplő tervezett intézkedések között szereplő 6.4. intézkedésnél (A Hivatásforgalmú kerékpáros és gyalogos közlekedés feltételeinek javítása), az agglomeráció nevesítése, mint területi fókusz indokolt lenne. "


Szigetvár Város Önkormányzata2021-04-20 15:23

" • A dokumentáció 6. oldalán hátrányos helyzetű fejletlen gazdasági térségek komplex fejlesztése között szerepel a szigetvári járás, de ez a Stratégiai és Operatív Program 10. „A tervezett fejlesztési elképzelések szerinti csoportosításban” című fejezetében már nem jelenik meg konzekvensen, hiszen Szigetvárt egyedül a gyógyhelyek és az M60 fejlesztésénél nevesítik. Különösen megdöbbentő, hogy Szigetvár „A helyi termelésen alapuló gazdaság megerősítése a lokális gazdasági környezet integrált fejlesztésével” című prioritásban sehol sincs nevesítve, míg más városok igen. • A dokumentáció 15. oldalán kiemelt program csomagok kerülnek megnevezésre viszont ezen program csomagok között sem a versenyképes ipari-logisztikai fejlesztési övezetek kialakítása, sem a turisztikai attrakció és szálláshely fejlesztési program kertében nem kerül megemlítésre Szigetvár, illetve a szigetvári járás. A kiemelt program csomagok között viszont a közlekedés fejlesztés során markánsan megjelenik az M60-as autópálya, valamint az M67-es gyorsforgalmi út kapcsolat Szigetvárt is érintő fejlesztési elképzelése. Kiemelten fontos lenne a program csomagokban a Szigetvári Vár, mint nemzeti emlékhely, Szigetvári Gyógyfürdő és a Szigetvári Gyógyhely fejlesztési igényének megjelenése. • A 15. oldal 11. francia bekezdésében kimaradt Szigetvár és a Dél-Zselic a kerékpárutaknál, pedig Szita Károly polgármester úrral évtizedek óta napirenden van ez a téma, a Területfejlesztési Program más részében (32. oldal) hangsúlyozzák is, hogy a szomszédos belső-somogyi és zselici területekkel együtt kell tervezni, itt egy kiváló lehetőség erre. • A 16. oldalon említi a vezetői összefoglaló a „Zrínyi-Zrinski-Szulejmán programot”, mely alapját szolgáltatja egy nemzetközi turisztikai és fejlesztési együttműködési programnak. A Mohács 500 is megjelenik, Szigetvár viszont Nemzeti Emlékhely lett a 450. évfordulón, ezt is hangsúlyosan kellene szerepeltetni a fejlesztéseknél is. Sajnos a 62-63. oldal turisztikai prioritásainak felsorolásánál már nem szerepel a vezetői összefoglalóban említett „Zrínyi-Zrinski-Szulejmán program”. • A dokumentáció 25-26. oldalán a helyi gazdaságok fejlesztése megnevezésű stratégiai cél estében megjelenik Szigetvár azon települések között, amely, nem rendelkezik érdemi volumenű iparfejlesztési célt szolgáló területtel. Kiemelten fontos fejlesztési elképzelés a település szempontjából, hogy alkalmas legyen kisebb léptékű ipari tevékenységek befogadására, elhelyezésére így fontos lenne olyan fejlesztési lehetőség meghatározása, amely keretében lehetőség nyílik a szigetvári önkormányzatnak is ipar fejlesztési célt szolgáló terület vásárlására. • 33. oldal: Gazdasági szerkezetváltó növekedési centrumtérség, Baranya központi és keleti részén. A centrumnál meg van említve Pécs és Komló, a keleti résznél meg van említve Siklós, Harkány, Villány és Bóly is, miközben Szigetvár döbbenetes módon nem került megemlítésre, mintha Baranya nyugati felében, annak központi településén nem is lenne szüksége gazdasági szerkezetváltásra és nem volna szükség a gazdaság növekedését célzó intézkedésekre. • 47. oldal: Helyi piacok, egyéb elosztó és helyi logisztikai funkciókat ellátó intézmények megvalósításánál nem esik szó a Pécsen kívüli városokról. • A dokumentáció 58. oldala meghatározza, hogy az ipari és szolgáltató szektorban tevékenykedő vállalkozások Pécs, Komló vonzáskörzetében összpontosulnak viszont a szigetvári térség még kiemelkedik gazdasági potenciál tekintetében, miközben Szigetvár „A helyi termelésen alapuló gazdaság megerősítése a lokális gazdasági környezet integrált fejlesztésével” című prioritásban sehol sincs nevesítve. • Nem egyértelmű, hogy a turisztikai potenciállal rendelkező térségekbe belesorolja-e a Szigetvárt és térségét a program. Álláspontunk szerint Szigetvár és térsége nevesítése a turisztikai potenciállal rendelkező térségek között nem lehet kérdés, hiszen a város nemzeti emlékhellyel és gyógyhellyel, valamint nemzetközi szinten is ismert történelmi épített örökséggel, jelentős műemléki épületállománnyal rendelkezik. A város és térsége a Pécsi borvidékhez tartozik olyan neves borászokkal, mint Andreas Ebner vagy Novák Zsolt, de a Dél-Zselic települései, valamint a Szigetvártól délre, az Ormánság északi részén fekvő területek a vadászturizmusban is nemzetközileg számon tartott környéknek számítanak. Mindez a 160-161. oldalon szereplő prioritások értelmezése szempontjából is lényeges. • A dokumentáció 63. oldalán nevesítésre kerül az egészség turisztikai fejlesztések támogatása, amely soron a Szigetvári Fürdő is megnevezésre kerül viszont nem kap megfelelő hangsúlyt a Szigetvári Gyógyfürdő megnevezés, valamint a Szigetvári Gyógyvíz, illetve Szigetvári Gyógyhely. • A dokumentáció 108. oldala a megye nemzetközi elérhetőségét biztosító közlekedési infrastruktúra fejlesztést tárgyalja, ahol kiemelten megjelenik Pécs-Szigetvár-Kaposvár tengely fejlesztésének igénye, ez örvendetes. • A dokumentáció 158. oldalán a 2.1 intézkedési javaslatokban a 2.1.1. illetve 2.1.2. foglalkoztatás bővítő, fejlesztő programokban Szigetvár település egyáltalán nem kerül meghatározásra, miközben a megye nyugati részének egyetlen 10 ezer fő feletti lakossággal rendelkező központi települése, a térség egészére jellemző komoly társadalmi és gazdasági problémákkal. • A 155. oldalon az 1.2.1 pontnál Szigetvár nem szerepel, pedig nagy szüksége lenne rá. • A 156. oldalon az 1.5.1, 1.5.2. pontok intézkedéseinél a Szigetvár és térsége települései kimaradtak. • A 158. oldalon a 2.1.2. és a 2.1.3. pontok foglakoztatási pontjainál sem nevesítik Szigetvárt. • Szigetvár térségében (Gyöngyösmellék, Kétújfalu, Pettend és Várad közigazgatási területén) nagy mennyiségű szénhidrogént találtak, amely kitermelése már évek óta zajlik. A kitermeléshez kapcsolódó logisztikai fejlesztések Szigetvárt is érintik. A szénhidrogén vagyon kitermeléséhez kapcsolódó gazdasági lehetőségekkel és a kapcsolódó beruházási lehetőségekkel egyáltalán nem számol az anyag, említésre sem kerül, ami megdöbbentő.   "


Martonfa község Önkormányzat 2021-03-29 17:54

"Tisztelt Baranya megye Önkormányzat! Hát szerintem ezt a tanulmányt nem sokan olvassák végig valamint ennél is kevesebben értik meg! Szóval néha a kevesebb több! A település vezetők nagy részének ez Kínai! Lehet, hogy tévedek akkor én kérek elnézést! Üdv. Bosnyák András "



TFProgram hatásvizsgálat

Hozzászólás







Eddigi hozzászólások

Szigetvár Város Önkormányzata2021-04-20 15:25

"• A dokumentáció 25. oldalán a hátrányos helyzetű fejletlen gazdaságú térségek között szerepel a szigetvári járás fejlesztésének igénye. • A dokumentáció 64. oldalán 1 prioritás 1.2 intézkedés nevesíti a járási székhely településeken a komplex ipar terület fejlesztési programok igényét. • A dokumentáció 91. oldalán kiemelt hangsúlyt kap az elkerülő utak építése, fejlesztése, ahol Szigetvár település is megjelenik. Szintén a közlekedéshez kapcsolódóan igényként kerül meghatározásra a Barcsot-Szentlőrinccel összekötő vasútvonal fejlesztése. • A dokumentáció 92. oldala a gyorsforgalmi összekötést tárgyalja, ahol javaslat fogalmazódik meg az M6, M60, autópályák és a 67-es számú főút országhatárig történő meghosszabbítására, amely szintén pozitív hatást gyakorol Szigetvár, illetve a járás megközelíthetőségére. • A dokumentáció 106. oldalán megnevezésre kerül Szigetvár közigazgatási területén található ásvány és gyógyvizes kút, amely kutak fejlesztése, felújítása és védelme kiemelt jelentőségű. • A dokumentáció 112. oldala zaj és rezgés szempontjából kiemelten terhelt szakaszként jelöli meg a 6-os számú főút Szigetváron átvezető szakaszát. Megoldási javaslatként a 6-os számú főút Szigetvárt elkerülő szakaszának megépítése fogalmazódik meg, amelyet a település maximálisan támogat. • A dokumentáció 114-115. oldalán az építészeti örökség szempontjából kiemelten kezelendő területek között szerepel Szigetvár, illetve Baranya Megyében található egyetlen Nemzeti Emlékhely a Szigetvári Vár. • A dokumentáció 154. oldalán javaslat kerül megfogalmazásra klíma adaptációs minta projektek indítására, ahol Szigetvár is minta területként szerepel.   "



TFKoncepció hatásvizsgálat

Hozzászólás







Eddigi hozzászólások

Szigetvár Város Önkormányzata2021-04-20 15:26

"• A dokumentáció 51. oldala bemutatja, hogy a Szigetvári kistérségben a legnagyobb a munkanélküliségi ráta és az elvándorlási adatok jól mutatják, hogy számos pályakezdő és diplomás fiatal hagyja el a megyét. Kiemelten fontos lenne a munkanélküliek számának csökkentése, elvándorlás visszaszorítása."


Szászvár Nagyközség Önkormányzat2021-04-06 11:59

"A koncepció 5. olalán a megyére kialakított három területi cél közé javasoljuk felvenni a megye északi, észak-keleti térségének sajátos fejlesztési igényeit is. Ezen települések is rendelkeznek kiaknázatlan lehetőségekkel, valamint több részen is fejlesztésre szorulnak. Szükségesnek látjuk a térségben az idősellátás fejlesztését idősek aparmanházainak kialakításával, egy Magyaregregy-Szászvár között húzódó kerékpárút megépítést az ingázók munkába járásának megkönnyítése érdekében. Fontosnak tartjuk a települési utak, járdák fejlesztését, szennyvízelvezető-rendszerek korszerűsítését. Szászvár és mikrotérségének vonzerejét a szászvári Strandfürdő és a 2019-ben légett Faluház is jelentős mértékben növeli, felújításuk fontos a turizmus felélénkítésének szempontjából. "



Baranya megyei területfejlesztési koncepció 2030

Eddigi hozzászólások

Szalatnak Községi Önkormányzat, Brezik Szociális Szövetkezet,Pécsi Kosárközösség2021-02-02 13:36

"Az 1. stratégiai céllal (p17), illetve a megye természeti és társadalmi adottságaival tökéletesen harmonizál a helyi élelmiszerrendszerek kiépítése, mely a helyi gazdaságfejlesztés fontos területe rurális térségekben. A helyi élelmiszerellátásban kiemelt szerepe van a kisléptékű gazdálkodóknak, főleg a zöldség és gyümölcs termesztés, a kertészeti ág tekintetében. A megyeszékhelyen, és nagyobb településeken növekvő igény jelentkezik a helyben előállított élelmiszerekre, melyet a jelenleg elöregedő agrárnépesség és a megyében napjainkra kialakult termelési struktúra nem tud kielégíteni. Magas munkanélküliséggel sújtott kistelepüléseken léteznek jól működő programok, melyek a termelésbe emelnek saját kerttel, földterülettel rendelkező családokat, akik szakmai segítséggel és közös értékesítéssel sikeresen piacra juttatják termékeiket. A Pécsett működő bevásárló közösség (Pécsi Kosár Közösség) jelenleg is több csatornán keresztül koordinálja a helyi előállítású mezőgazdasági alaptermékek és feldolgozott termékek értékesítését keresleti és kínálati oldal tekintetében is. Ebben a munkában kapcsolódik össze Szalatnak Község Önkormányzata, a Brezik Szövetkezet és a Pécsi Kosár Közösség. A helyi termékek útjának baranyai modelljét szeretnénk kidolgozni. A kertművelésnek és a helyi termékek előállításának bővítésére önkormányzati és egyéb szervezeti hitelezési lehetőséget építenénk ki. Nagyon szeretnénk, ha lenne lehetőség arra, hogy minél több embert bekapcsoljunk a helyi termelésbe, ezért fontosnak tartjuk, hogy legyen ennek elindítására mikrohitelezési vagy indulási támogatás, amely az eladott termékből később kifizethető. A szükséges inputok beszerzése, a terület kialakítása az egyik fő feladat, a másik a logisztika, és a népszerűsítés. Fontosnak tartjuk annak a modellnek a kialakítását, amelyet már a Brezik Szociális Szövetkezettel és több tucat család termelésbe vonásával elkezdtünk kiépíteni a Hegyháti Járásban, melynek a Pécsi Kosár Közösség képezné a felvevőpiacát. A helyi gazdaság nemcsak a termelés, hanem a fogyasztás oldaláról is megtámogatandó, ezért nemcsak kampányok, tájékoztatók lennének szükségesek, hanem célzott kutatási és információgyűjtési lehetőségek is. A helyi termelésbe fontos lenne az önkormányzatokat is beléptetni, ehhez egy „tudatos önkormányzat” kategóriát javaslunk, amely konkrét elindulási lehetőséget tudna biztosítani a kapcsolódni kívánó családoknak, valamint a közfoglalkoztatás keretein belül mintakertet modellező magas színvonalú termelést végezhetnének, akár ökológiai vonalon is. "


Szalatnak Községi Önkormányzat, Bikal Önkormányzat, Kárász Önkormányzata, Magyaregregy Önkormányzata2021-02-01 15:27

"Tisztelt Jogalkotók! Települési összefogásban szeretnék megjelentetni Önök felé az általunk tervezett Bikal- Magyaregregy (Máré vár) kerékpáros útjának a Bikal-Szalatnak vonalon való tervezését. Turisztikai és történeti fejlesztéseink, turisztikai vonzerőnk és végső soron általunk képviselt településeink potenciálját javítaná egy aszfaltos bicikliút létrehozása, amelyen e-járművek-kismotorok is tudnának közlekedni. Az összes település tervezi az e-járműparkját kialakítani, közösen koncepciót készítenénk a turisztikai fejlesztésre, amelynek kulcseleme egy gyönyörű tájon, az Élménybirtokról elkirándulva a sváb történeti hagyományos attrakciók megtekintése. Szalatnak- régi sváb sírkert,pincesor, horgásztó-állatsimogató, Kárász- Pajtaszínház, Borbélymúzeum, Tájház, Gáti Papa pihenő, Magyaregregy- Máré vár, Erdei strand,csodatévő forrás. A Bikal-Szalatnak a legrövidebb út, az Élménybirtokon megszálló vendégek Máré várához jutása szempontjából! Az Élménybirtok is vonzóvá válik, a települések közötti színvonalas attrakciók lehetősége kapcsán. Ha létrejönne az út, az a helyi termelés, a helyi termékek logisztikáját is segítené, környezetbarát módon pl. az Élménybirtokra könnyen juthatnak a Máré vár melletti térségből erdei termékek. Fontos lehet a Máré vári kemping idegenforgalma, vagy a strand idegenforgalma szempontjából is, hogy a turisták biciklivel felfedezhetik a tájat és az Élménybirtokra jutnak. Kérjük, hogy mérlegeljék, hogy a fejlesztés várhatóan a csökkenő/stagnáló népességszámú településeket hosszú távon helyzetbe hozza. A létrejövő út, pedig olyan lendületet adhat, amely kulcsfontosságú zöld fejlesztéseket indíthat el térségünkben. "


Felsőegerszeg Önkormányzat 2021-01-29 14:31

"Felsőegerszeg egy apró pont a térképen a Nyugat-Hegyháti Járásban, ugyan azokkal a problémákkal ,amik véleményem szerint a térség összes települését sújtják. Az első és véleményem szerinti legnagyobb probléma a modern infrastruktúra és a tőke hiány. A térségben a mellékút hálózat állapota nagyon elavult, ha csak a saját településünket vesszük górcső alá, az út ami összeköt minket a 66-os úttal 1974 -ben épült. A 70-es évek óta apróbb javításokon kívül felújítás nem történt, sajnos annyira leromlott a falunkat az "élettel" összekötő út , hogy mára már életveszélyes lett. Véleményem szerint ha az úthálózat ebben a járásban is fejlesztés alá kerülne, az számos problémát megoldana. A tőke hiány orvoslására kísérletet tettünk már, mi magunk is.(79.olalon található állami és Uniós programok mellé) A testület 2019-ben lecsökkentette az ipar űzési adó mértékét 1,6%-ra, de sajnos ez sem hozta még meg a kívánt eredményt, ipari parkunk majdnem ,hogy üresen áll. Nagyon kevés helyi vállalkozás van. A munkavállalóknak ,tanulóknak sokat kell utazni a boldogulásuk reményében . Az urbanizáció vissza szorításához véleményem szerint csak pár eszközünk van . Az egyik ilyen kitörési pont a 29.oldalon részletezett turisztikai fejlesztés. Amihez szívesen csatlakoznánk. Magyarhertelend, Orfű ,Abaliget csupán 15 percre van tőlünk autóval. Ha sikerülne Felsőegerszegen is vendégházakat ,szállásokat, turista útvonalat kialakítani, több előnnyel is járna a helyiek életében. Prioritási sorrendben az elő ilyen előnyt jelentené: önfenntartó családok alakulnának ki, munkát adnánk helyben a lakosságnak az (52.oldalon) említett családi vállalkozások alakulnának ki, amikkel jövő képet adhatnánk a fiataljainknak, hogy nem kell feltétlenül városban megalapozni az életüket, hanem helyben is meglehet élni. Ha kihasználjuk a természeti adottságainkat és sikerülne az infrastruktúrát fejleszteni, vállalkozó szellemű fiatalokat bevonni, és bemutatni , hogy milyen csodás helyen élünk, ez megoldaná a demográfiai problémákat is . Ehhez nincs másra szükség mint tőkére, oktatásra, a megfelelő csatorna megtalálására és arra hogy lehetőséget kapjanak az ilyen kis települések is, Köszönöm a lehetőséget. Tisztelettel : Nyisztorné Árvai Vivien alpolgármester "


Hegyi Zsuzsanna 2021-01-25 10:49

" 1. Turizmus Harkány: Nem csak a megye, de a régió (gazdasági zóna) legjelentősebb turisztikai központja, a jelenlegi vendégforgalmával is, amiben még hatalmas tartalékok vannak (minimum megduplázható). Minden mutató terén Harkány a legjelentősebb desztináció megyénkben: a minőségi szállás férőhely kapacitások, az egy főre jutó átlagos tartózkodási idő (Pécséhez és Villányéhoz képest háromszoros!), és az egy főre jutó átlagos költés tekintetében is. A hosszú tartózkodási idő jelenti a legnagyobb potenciált a környező térség turisztikai kínálatának fél napos, egy napos garantált programok keretében értékesítésére is, tehát a multiplikációs hatás is Harkányban érvényesül(het) a legerősebben. Javasoljuk súlyának megfelelően kezelni Harkányt a fejlesztési koncepcióban. Ormánság: Javasolt fejlesztés az Európai „easy-bike-land” termék és márka kialakítása, ami felfűzi a térség természeti, épített, és élő kulturális értékeit azok számára, akik fizikai adottságaik miatt kimondottan könnyű, nem megerőltető kerékpártúrákat keresnek. Az Ormánság Európa olyan, konzerválódott szeglete, melyhez hasonló már alig található. A kevés, releváns turisztikai jó gyakorlat egyike, a Waldviertel Österreich tanulmányozását, gyakorlatának adaptációját javaslom. Hegyhát (Szentlőrinctől Sásdig): Változatos domborzatú, érintetlen, vegyes erdőkben gazdag vidék, melyet nem csak az iparosítás, de a nagy forgalmú utak, és a városodás is elkerültek. Aprófalvas településszerkezetét turisztikai szempontból még vonzóbbá teszik az alig pár épületből álló, a népi építészeti hagyományokat őrző, egykor önálló falvak, mára közigazgatásilag településrészek (pl. Gyűrűfű, Gorica, Kán, Karácodfa, Egéd), és a skanzenszerűen helyreállított, élő falvak (legszebb példa Kovácsszénája). E települések a hazai és nemzetközi turisztikai trendekhez kiválóan illeszthető, olyan mikro-vonzerőkben bővelkednek, melyek unikális élménytartalma, kreativitása, a szolgáltató egyéniségek hitelessége és eredetisége révén erős potenciált jelentenek egymással élményláncba fűzve. E térség bővelkedik helyi termelőkben, falusi vendégasztalokban, így a gasztronómiai világtrendeknek is tökéletesen meg tud felelni (lokális, szezonális, kézműves ételek kóstolása, vásárlása, készítésük elsajátítása). Erre legjobb gyakorlat Bodolyabéren, Almáskeresztúron és Kánban van. Ennek az élményláncnak az elérhetővé tételét három jármódban járható, ökoturisztikai utakon javasoljuk. A gyalogos (bakancsos), a terepkerékpáros, és a lovas útvonalak nem csak a mikro-attrakciók, mint átlagosan fél napos élmény programok feltárására alkalmasak, de a napi 20-40 km-es szakaszok megtétele gyalog, kerékpárral vagy lovon önmagában is az utazási döntést befolyásoló élményt jelent. A túraútvonal fejlesztés jól illeszkedik az Átjárható Magyarország programhoz, és a kormányzati támogatással reneszánszát élő vádortábor mozgalomhoz, mely gyalogos és kerékpáros jármódokat érint. 2. Megújuló energia, környezetvédelem, infrastruktúra fejlesztés Választó körzetünk túlnyomó része (Ormánság, Nyugat és Észak-Nyugat Baranya) számos olyan településsel, településrésszel bír (Kán, Gorica, Egéd, Karácodfa, stb.) ahol megoldatlan a vonalas közmű szolgáltatás, és ennek pótlására a közmű szolgáltatók részéről megtérülési okok miatt a jövőben sem lehet számítani. Javaslom ezt a térséget minta területté nyilvánítani, és a Pécsi Tudományegyetem Műszaki Karának Gépészeti tanszékével (Dietrich Ernő) összefogva kidolgozni a lokális szintű, közösségi és háztartási méretű, helyi adottságokra épülő, megújuló energia előállítás, raktározás, és hulladék újrahasznosítás - mindenek előtt a szerves, emberi, állati és növényi hulladékok hasznosítása – innovatív megoldási lehetőségeit. Javaslom minden megoldási típusból az innováció szabadalmaztatását, s ehhez kapcsolódóan egy-egy jó gyakorlat megvalósítását, nyilvánosan és folyamatosan hozzáférhetővé, bemutathatóvá tételét, és a térségben társadalmasítását. Javaslom a célra egy startup létrehozását, a know how piacra segítése szolgálatában. A prototípusokat követő gyártás a megye ipari termelésre dedikált térségeiben valósulhatna meg, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki Karának Gépészeti tanszéke (Dietrich Ernő) szakmai felügyelete mellett. A fejlesztési javaslat kapcsolódik: • a három, megyei átfogó cél közül a harmadikhoz: Környezet- és energiatudatos megye • a hét, megyei stratégiai cél közül az alábbiakhoz: − Helyi gazdaságok fejlesztése, körforgásos gazdaság kialakítása; − Társadalmi felzárkózás elősegítése (leszakadt térségek lakóinak életminőség fejlesztése) − Stratégiai erőforrások fenntartható használata; • A három területi cél közül az elsőhöz: Hátrányos helyzetű, fejletlen gazdaságú térségek komplex fejlesztése Baranya megye nyugati, északnyugati és délnyugati felén "


Magyarhertelend Község Önkormányzat2020-12-30 22:41

"Magyarhertelend a Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepcióhoz több területen is kapcsolódni szeretne, de számunkra adottságainkból adódóan elsősorban a turizmus fejlesztés a legfőbb célterület. Ezért e terület kiegészítését javasolnám, jelenleg Magyarhertelend lehetőségei nincsenek kiaknázva, jelentős lehetőségek rejlenek benne. A Termálfürdőn kívül két tó is elkészült, hasznosítható, bővül a szálláshely szolgáltatásunk is. A Pécs-Villány turisztikai térség települései közé bekerült Magyarhertelend is. Így, ha lehetőség van rá a Magyarhertelendi tavakat is vegyék fel fejlesztendő célként. Ezek a tavak jelentős potenciállal rendelkeznek, 2021-től nyílik lehetőség a turisztikai hasznosításukra. 20. oldal (2.2 A megye fejlesztésének stratégiai céljai 2.Stratégiai cél: Tartós növekedésre képes gazdaság megteremtése: ….Ennek megfelelően Pécs, Villány, Harkány, Siklós, illetve az Orfűi-tó, Magyarhertelendi tavak és a Kelet-Mecsek Tájvédelmi körzet települései, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park bizonyos részein hozzáférhetővé válnak a 2021-2027 közötti időszak turisztikai fejlesztési forrásai.) A 429/2020. (IX. 14.) Kormány rendelet meghatározza a turisztikai térségek településeit. Az 54. oldalon található 4. Ábrán (Baranya megye területrendezési tervének a turizmusfejlesztési célterületeket ábrázoló térképe) lévő terület kijelölések nincsenek összhangban a rendelettel, hiszen a rendeletben felsorolt települések nagyobb figyelmet fognak kapni az elkövetkező időszakban. Itt Magyarhertelend a turizmusba bekapcsolódott településként szerepel, más rendeletben meghatározott településekkel együtt, nem a turizmusfejlesztés térségű jelentőségű célterülete között. A kerékpáros turizmushoz kapcsolódóan a NIF Zrt. elkészítette a Siófok-Pécs kerékpárút tervét. Ezen belül egy Mecsek-kör kialakítására (Orfű, Kovácsszénája, Husztót, Kishajmás, Oroszló, Bodolyabér, Magyarhertelend, Orfű) lesz lehetőség. Köszönöm a lehetőséget: Szeledi Katalin polgármester "